Annak idején, mikor a feleségemmel a családalapítás mellett döntöttünk, elhatároztam, hogy minden évben el fogunk menni valahova nyaralni. Ha nem is külföldre, de legalább idehaza, mert ennyi pihenést mindenki megérdemel. Ezt a szokásunkat eddig sikerült is megtartanunk, és a jövőben sem szeretném feladni. Ha kell, akkor kétszer annyit túlórázok, de valahogy összehozzuk.

Többnyire országhatáron belül utazgatunk ide-oda, vagy az egykori országrészekben, hosszabb külföldi út azonban még nem jött olyan sokszor össze. Az egyik ilyen belföldi utazásunk során esett meg, mikor az Őrségben voltunk nyaralni, hogy egy panzióban szálltunk meg egy motoros csapattal. Először egy kicsit húzódoztam a dologtól, elvégre nem sok jót hall az ember az ilyen társaságokról, de érdekes módon már az első estén kiderült, hogy egyáltalán nem rossz emberek, sőt! Nagyon is kedélyes társaságnak bizonyultak, nem randalíroztak, nem hangoskodtak, csak amennyire egy vidám társaság szokott, ha összeverődnek. Nem álltak neki a motorjaikat bőgetni éjszaka, és a gyerekekre is nagyon figyeltek. Egyszóval nagyon kellemesen csalódtam.

Második este már szóba is elegyedtünk az egyikükkel, és kiderült, hogy ők valójában mind vállalkozók és cégvezetők, és nekik az ilyen túrák jelentik a kikapcsolódást, a szabadságot. Annyira megtetszett ez a szellemiség, hogy esküszöm, még én is kedvet kaptam hozzá. Kértem is újdonsült beszélgetőpartnerünket, hogy avasson be: mi kell ahhoz, hogy ilyen „vad” motorossá váljon az ember? Mint kiderült, ők már évtizedek óta motoroznak, de én, aki életemben egy percet nem ült még rajta, jobb lesz, ha valami kicsivel kezdek. Kölcsönkérte a telefonomat, és kikeresett egy https://motorjogositvany.com/kategoria/a1-125-kobcenti webcímű oldalt, majd visszaadta, hogy itt mindent megtalálok, amire szükségem lehet az induláshoz. Mivel nem volt kedvem társaságban olvasgatni, így gyorsan eltettem könyvjelzőbe, és elraktam a készülékemet.

Másnap a motorosok tovább álltak (a gyerekek nagy bánatára, mert nekik is nagyon tetszett a sok csillogó masina), mi pedig folytattuk a nyaralásunkat. Csak hazatérve jutott újra eszembe, hogy tulajdonképpen én kaptam egy netes címet egy oldalhoz, ahol alaposabban utána tudok nézni a dolgoknak, mert csak nem ment ki a fejemből, hogy milyen jó is lenne motorozni. A laptopomon ki is kerestem a pontos elérhetőséget, mondjuk nem volt egyszerű kézzel átpötyögni, hogy https://motorjogositvany.com/kategoria/a1-125-kobcenti, de végül csak megtaláltam. Igaza volt az ipsének, tényleg jobb, ha egy kisebb, 125 köbcentis motorral kezdem meg a pályafutásomat. Elvégre van még időm, fiatal vagyok, 5-6 év, és talán már én is letehetem a nagymotoros jogosítványt. De először a kicsit szelídítsem meg, azután ráérek tovább tervezgetni.

Nem is akartam sokat morfondírozni a dolgon, az ajánlott weboldal instrukciói alapján kerestem magamnak egy motoros iskolát és beiratkoztam egy tanfolyamra. Megdöbbentő módon sokkal könnyebben ment minden, mint amire számítottam, egyedül a lábbal váltás volt elsőre furcsa, de idővel megszoktam. Azóta gyakran elmegyek egy-egy körre a környéken hétvégénként, néha a kisfiam is elkísér. Persze a munkatársaimnak feltűnt, hogy újabban tele vagyok energiával, meg is kérdezték, hogy honnan ez a nagy lendület. Titkolni valóm nem lévén elmeséltem nekik az egész történetet, és hogy hogyan változtatta meg az új hobbi a mindennapjaimat. Többen is elkérték az oldal címét, mindnek el is küldtem a https://motorjogositvany.com/kategoria/a1-125-kobcenti linket, hogy ők is okosodjanak. Talán egy pár év múlva már mi is úgy fogunk csapatostul túrázni járni, mint a vidám csapat, akikkel az Őrségben futottunk véletlenül össze. Azért remélem, egyszer még összefutunk velük, és addigra már én is rendes motorosnak mondhatom magam.